Vesztergám
Miklós tárogatóművészt a kétezres évek első évtizedének közepén ismertem meg,
Bálint Zoltán hívta meg Aradra. Nagyon gyorsan barátságot kötöttünk, úgy hiszem
életre szólót. Megannyiszor mulattunk együtt úgy, hogy apám vezette a
férfikórust, borklubokban baráti társaságokban. Köztük is meghitt barátság
alakult ki. Miklósnak három cédéjét gyakran hallgattuk az autóban apám utolsó életévében,
2016-ban programszerű budapesti útjaink alkalmával. (Egy komoly vetélytársa
volt Miklósnak e műfajban, Varga B. Tamás.)
Apám
temetésén is Ő fújt a tárogatót.
Nagy ember,
nagy lélek, a nemzetéért bármire hajlandó hazafi, a Szent Korona tanának önkéntes
hirdetője.
Alább az Ő
búcsúszavait olvashatjuk.
(A képek a kitűnő egri borász, Vincze Béla temesvári kóstolója alkalmából készültek 2005 késő őszén.)
(A képek a kitűnő egri borász, Vincze Béla temesvári kóstolója alkalmából készültek 2005 késő őszén.)
Vesztergám Miklós:
Öntudat, erő, határozottság
Borbély
Imrét a fián, Zsolton keresztül ismertem meg, aki többször is meghívott Aradra
és Temesvárra borbemutatókon tárogatózni. Temesváron Imrééknél mindig felséges
ebéd volt, utána a családfővel "megvitattuk", hogyan kellene
helyreállítani a nemzeti öntudatot, és Magyarország egységét, és az ezzel
kapcsolatos feladatokat. Már előre vártam ezeket a vitákat, mert élmény volt
hallgatni az érveit, megközelítéseit.
Óriási erő,
öntudat, és tettrekészség sugárzott belőle, kemény, határozott, és radikális
lépésekben látta a megoldást. A célban természetesen egyetértettünk, a
megoldást illetően másképp láttuk a feladatokat, mert míg a Szent Korona
tanban, és az öntudat visszaszerzésében láttam a kiutat, Ő azt mondta, ez jó,
de lassú folyamat, most kell cselekedni, és erőt felmutatni, mert ellenségeink
csak abból értenek.
Ezek a
eszmecserék nagy élményt jelentettek számomra, nagyon sokat tanultam belőlük.
Imre azon kevés ember közé tartozott az ismerőseim közül, akinél mindig
éreztem, hogy nem másoktól összelopkodott érvekkel vitázik, hanem minden
gondolata a legmélyebb meggyőződéséből fakad és mindig őszinte. Ez ma már
sajnos nagyon kevés embernél tapasztalható.
Nagyon szeretett
énekelni, erős, mély, dörgő hangja volt. A kedvencei a hazafias, irredenta és
katonadalok voltak. Hozott magával egy összefűzött szöveggyűjteményt, és
nyújtotta oda mindenkinek, hogy Ők is tudják énekelni a dalokat. Nagyon
szerette a Horthy-nótákat, nagyon tisztelte a kormányzó urunkat, és példaképül
állította mindenki elé.
Lelkét
visszahívta az Úr, de meggyőződésem, hogy odaátról is minden erejével azért
tesz, hogy hazánk újra feltámadjon. Arra kérem a Teremtő Jó Istent, hogy a
lelkét ne százszor, de ezerszer küldje le közénk, hogy legyen olyan új
nemzedék, aki folytatja azt az utat, melyet Imre jó példával elénk állított.
Számomra
Imre az öntudat, az erő, a határozottság, a tettrekészség, és a céltudat
eszményét személyesíti meg, és biztos nem vagyok ezzel egyedül.
Emlékét
szívemben megőrzöm.
No comments:
Post a Comment