Thursday, October 11, 2018

Vesztergám Miklós: Öntudat, erő, határozottság


Vesztergám Miklós tárogatóművészt a kétezres évek első évtizedének közepén ismertem meg, Bálint Zoltán hívta meg Aradra. Nagyon gyorsan barátságot kötöttünk, úgy hiszem életre szólót. Megannyiszor mulattunk együtt úgy, hogy apám vezette a férfikórust, borklubokban baráti társaságokban. Köztük is meghitt barátság alakult ki. Miklósnak három cédéjét gyakran hallgattuk az autóban apám utolsó életévében, 2016-ban programszerű budapesti útjaink alkalmával. (Egy komoly vetélytársa volt Miklósnak e műfajban, Varga B. Tamás.)
Apám temetésén is Ő fújt a tárogatót.
Nagy ember, nagy lélek, a nemzetéért bármire hajlandó hazafi, a Szent Korona tanának önkéntes hirdetője.
Alább az Ő búcsúszavait olvashatjuk.

(A képek a kitűnő egri borász, Vincze Béla temesvári kóstolója alkalmából készültek 2005 késő őszén.)




Vesztergám Miklós:
Öntudat, erő, határozottság

Borbély Imrét a fián, Zsolton keresztül ismertem meg, aki többször is meghívott Aradra és Temesvárra borbemutatókon tárogatózni. Temesváron Imrééknél mindig felséges ebéd volt, utána a családfővel "megvitattuk", hogyan kellene helyreállítani a nemzeti öntudatot, és Magyarország egységét, és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Már előre vártam ezeket a vitákat, mert élmény volt hallgatni az érveit, megközelítéseit.
Óriási erő, öntudat, és tettrekészség sugárzott belőle, kemény, határozott, és radikális lépésekben látta a megoldást. A célban természetesen egyetértettünk, a megoldást illetően másképp láttuk a feladatokat, mert míg a Szent Korona tanban, és az öntudat visszaszerzésében láttam a kiutat, Ő azt mondta, ez jó, de lassú folyamat, most kell cselekedni, és erőt felmutatni, mert ellenségeink csak abból értenek.
Ezek a eszmecserék nagy élményt jelentettek számomra, nagyon sokat tanultam belőlük. Imre azon kevés ember közé tartozott az ismerőseim közül, akinél mindig éreztem, hogy nem másoktól összelopkodott érvekkel vitázik, hanem minden gondolata a legmélyebb meggyőződéséből fakad és mindig őszinte. Ez ma már sajnos nagyon kevés embernél tapasztalható.
Nagyon szeretett énekelni, erős, mély, dörgő hangja volt. A kedvencei a hazafias, irredenta és katonadalok voltak. Hozott magával egy összefűzött szöveggyűjteményt, és nyújtotta oda mindenkinek, hogy Ők is tudják énekelni a dalokat. Nagyon szerette a Horthy-nótákat, nagyon tisztelte a kormányzó urunkat, és példaképül állította mindenki elé.
Lelkét visszahívta az Úr, de meggyőződésem, hogy odaátról is minden erejével azért tesz, hogy hazánk újra feltámadjon. Arra kérem a Teremtő Jó Istent, hogy a lelkét ne százszor, de ezerszer küldje le közénk, hogy legyen olyan új nemzedék, aki folytatja azt az utat, melyet Imre jó példával elénk állított.
Számomra Imre az öntudat, az erő, a határozottság, a tettrekészség, és a céltudat eszményét személyesíti meg, és biztos nem vagyok ezzel egyedül.
Emlékét szívemben megőrzöm.


No comments:

Post a Comment